A vidéki nyár számomra egyenlő a tikkasztó meleggel, a tücskök ciripelésével, a sárga búzamezőkkel és a száraz szalma illatával. Ezért mi sem kézenfekvőbb annál, hogy a bejárati ajtóra a nyári koszorúmat szálkás búzából készítsem el.
Bár a búza még nem aranysárga, én mégis úgy döntöttem, hogy már most elkészítem a koszorút. Mivel a szalma még nem száraz, a szárak puhák és nem szakadnak el a drótozáskor.
Szokásomhoz híven egy régi mohás koszorút használtam alapként. A búzafejeket vékony kötöződróttal hármasával csokrokba kötöttem. Vastagabb drótból kb. 5 cm-es darabokat vágtam és U alakban meghajlítottam. Ezekkel tűztem a koszorúalapra a kis csokrokat.
A koszorút gombostűvel feltűzött papír pillangók teszik színesebbé.
