A komposztálás kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a háztartásban és a kertben keletkezett hulladékot értékes tápanyaggá alakítsuk át növényeink számára. Kertes házaknál az év során keletkezik annyi szerves hulladék, ami miatt már érdemes komposzttelepet létesíteni. A komposzt szétszórásával nem csak tápanyagot juttatunk vissza a talajba, hanem feljavítjuk annak szerkezetét is.
A komposztdombon felhalmozott anyagokból néhány hónap elteltével kiváló trágyához juthatunk, amennyiben a felhalmozott hulladékot kellően felaprítjuk és gondoskodunk a korhadáshoz szükséges hőmérsékletről és nedvességről.
A komposztdombon felhalmozott anyagokból néhány hónap elteltével kiváló trágyához juthatunk, amennyiben a felhalmozott hulladékot kellően felaprítjuk és gondoskodunk a korhadáshoz szükséges hőmérsékletről és nedvességről.
A hőmérséklet kérdése önmagától is megoldódik, amint sikerül nagyjából 1 köbméteres kupacot összehordanunk. Legalább ekkora tömeg szükséges ugyanis ahhoz, hogy a komposzt kellően felmelegedjen és a lebomló folyamatok beinduljanak. A komposzt éréséhez a megfelelő hőmérsékleten kívül nedvességre is szükség van. Ezért a komposzttelepet lehetőleg félárnyékos helyen alakítsuk ki, mert így nem szárad ki olyan gyorsan. Hosszabb csapadékhiányos időszakokban időnként locsoljuk is meg. De vigyázzunk, a komposztnak csak nedvesnek kell lennie, nem tocsoghat a vízben! Minden 15-20 cm vastagságú friss komposztrétegre szórjunk egy vékonyabb földréteget. Így közvetlenül a komposztba juttatjuk a talajban amúgy is megtalálható lebontó baktériumokat.
A következő részben alaposabban utánajárunk annak, hogy mi mindent lehet és mit nem tanácsos a komposztra dobnunk.