A képen látható, Samtid névre hallgató állólámpát annál a bizonyos
- általam továbbra is kedvelt - svéd lakberendezési áruházláncnál vásároltuk. Nagyon szerettem ezt a lámpát, mert a burája kellemes szórt fényt adott, de alá ülve olvasólámpának is használhattuk, mivel kialakításának köszönhetően a fényét könnyen a megfelelő helyre irányíthattuk.
Néhány év elteltével azonban a polikarbonátból készült lámpabura elöregedett. Mint az a képen is látható, teljesen megadta magát. Első körben elmentünk a boltba, hogy vegyünk helyette egy másikat.
Nem volt. Megígérték, hogy rendelnek és telefonon értesítenek, ha megérkezett. Fél év elteltével mindezt újra megismételtük, eredménytelenül. Aztán lassan tudatosult bennem, hogy nincs mese, nekem kell kitalálnom valamit, mert a csupasz villanykörte nem rondálkodhat tovább a nappaliban. A feladatomat megnehezítette, hogy a burának nem volt semmiféle kerete, amire bármit rávarrhattam, ráerősíthettem volna.
Első lépésként átlátszó ragasztószalaggal összeragasztottam a bura széttört darabjait. Nem volt egyszerű, mert szinte szétporladt a kezemben. Ezután egy fehér papírra fektettem és körberajzoltam. Így lett egy sablonom, amit meg is őrzök további felhasználásra.
Három, színtelen műanyag lapot ragasztottam egymáshoz széles átlátszó ragasztószalaggal, majd a sablon segítségével körberajzoltam és kivágtam belőle a bura formáját. Erre először pauszpapírt ragasztottam, majd egy halványbézs színű függönymaradékot. A bura aljára és tetejére krémsárga szalagot varrtam, a varrógépen beállítható legnagyobb öltésmérettel. A szélekre varrt szalag jól illik a fal színéhez és egyben megakadályozza a függöny szélének foszlását is.
A pauszpapírra azért volt szükségem, hogy a lámpának szórt fénye legyen, felkapcsolt állapotban se látsszon át a villanykörte. A függönyanyag pedig a külső felület textúrájáról gondoskodik.
Legközelebb mit csinálok másképp?
Egyrészt vastagabb műanyag lapot használok majd alapként, hogy szebb legyen a bura tartása, másrészt folyékony ragasztó helyett ragasztó spray-t vetek majd be. Mindenesetre a bura egyelőre így marad, míg tönkre nem megy, vagy meg nem unom. :)